3. Munkalehetőségek felkutatása

A pályakezdő fiatalok több forrásból értesülhetnek a szabad munkalehetőségekről. A következőkben az egyes munkakeresési formák előnyeit és hátrányait mutatjuk be, valamint tanácsot próbálunk adni a személyre szabott munkakeresési stratégai kidolgozásához.

3.1. Álláshirdetések böngészése

Az álláshirdetések figyelemmel kísérése a munkakeresés legkézenfekvőbb módját képezi, de az adatok szerint a munkalehetőségek több, mint 70%-át más forrásból töltik be. A hirdetések között böngészve a nagy, tőkeerős cégek feltűnő és impozáns hirdetéseit, valamint a kisebb cégek szerényebb és kisebb méretű álláshirdetéseit valamint a munkaközvetítők által közzétett munkalehetőségeket is megtalálhatjuk.

A pályakezdőknek érdemes lehet rendszeresen átnézni az országos, regionális és helyi napilapokat és hetilapokat. A komolyabb lapoknak általában van hetente egyszer-kétszer megjelenő ,,karrier-rovata”, ahol több kedvező munkalehetőségről is tájékozódhatunk. A hirdetési újságokban is sok munkalehetőséget ismertetnek, de általában fizikai munkásoknak vagy szakmunkásoknak. Érdemes tehát a szakmai folyóiratokat is rendszeresen átnézni, hiszen általuk a professzionális aktualitások mellett néhány, szakmai érdeklődésünknek megfelelő álláslehetőségről is tájékozódhatunk.

Az álláshirdetések előnye, hogy általában egyértelműen meghatározzák a jövendő munkavállalóval szembeni elvárásokat (végzettség, tapasztalat, készségek, személyiségjegyek stb.). Hátrányuk az, hogy nem mindig reálisak, és gyakran nem tartalmaznak minden fontos információt. Emellett, az is nagyon valószínű, hogy egy számunkra szimpatikus hirdetésről rajtunk kívül több tíz jelölt gondolja azt, hogy ők az ideális munkavállalók. Sok versenytárssal kell, tehát számolnunk, ha álláshirdetésre jelentkezünk. Úgy is dönthetünk, hogy mi magunk adunk fel hirdetést, a világ tudomására hozva kompetenciáinkat és azt, hogy milyen munkaterületen vállalnánk munkát. Ez a módszer azonban csak elenyésző mértékben jár sikerrel, leginkább azért, mert a munkaadók elvárják, hogy a pályakezdők keressék meg őket.

A vajdasági pályakezdőknek a napilapok és hetilapok mellett mindenképp ajánljuk a munkalehetőségek közzétételére szakosodott Poslovi nevű újságot, amit a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (Nacionalna služba za zapošljavanje) ad ki, és keddenként jelenik meg. A munkaerő-piaci hírek, érdekességek mellett a szabad munkalehetőségeket tartalmazza régiónkénti csoportosításban. Az újság egyes részei az internetről is letölthetők a http://www.rztr.co.yu/poslovi/index.htm címről, míg fizikai valójában az újságárusoknál szerezhetjük be.

Mivel a nem megfelelő hirdetésekre való jelentkezéssel sok idő és energia veszhet kárba, tekintsünk át néhány szempontot, ami alapján kiszűrhetjük a komolytalan hirdetéseket31.

Először azt nézzük meg, hogy ki hirdet, megjelennek-e a munkatársat kereső cég pontos adatai (név, székhely, elérhetőség, logó stb.) vagy közvetítőn keresztül veszik-e fel a kapcsolatot az érdeklődőkkel. Ha a hirdetés szövege mellett csak egy postafiók vagy mobiltelefonszám jelenik meg, nem árt, ha elővigyázatosak vagyunk. Tudnunk kell, hogy gyakran a nagyobb befektetést tervező cégek adnak fel névleges hirdetést csak azért, hogy felmérjék milyen a munkaerő-piaci kínálat, hány és milyen végzettségű potenciális munkavállalóra számíthatnak. A munkaközvetítő-cégek pedig általában csak a kiválasztási folyamat végén árulják el, hogy mely cég számára keresnek munkaerőt. Sokszor egy hirdetésen belül több munkaadó különböző munkalehetőségeiről tájékoztatják az érdeklődőket. Ilyenkor a pályázás során a megadott referenciaszámot kell feltüntetnünk. A már munkaviszonyban levő fiatalok nem árt, ha átgondolják, kihez is juthatnak adataik, nem származhat-e gond abból, ha kiderül, munkát keresnek.

Ezután azt kell alaposan megvizsgálni, hogy a hirdető milyen munkakörbe keres új munkatársat. A hirdetés lényeges eleme a munkakör pontos megnevezése, sőt a munkaköri leírás fontosabb elemeit is meg szokás jelentetni. A különböző pozíciók elnevezése néha megtévesztő lehet, hiszen, például a menedzser kifejezés gyakran olyan munkakört jelent, aminek a vezetéshez, a különböző folyamatok és munkatársak irányításához nem sok köze van. Az asszisztensi munkakör sem mindig jelent komoly munkalehetőséget, inkább csak egy ,,lóti-futi” státust. A hangzatos idegen nyelvű munkakör-megnevezések tartalma is sokszor kérdéses lehet.

Abban, hogy mindezt érdemben meg tudjuk ítélni, a hirdetések harmadik fontos elemét kell áttekinteni, a meghirdetett pozíció tartalmát. A munkakör betöltőjének feladatai, felelősségei, az elvárt végzettsége, készségei és munkatapasztalata alapján könnyebben eldönthetjük valóban nekünk való-e a szabad munkahely. Tudni kell azonban, hogy a munkaadók nem mindig reálisak, például 10 év szakmai tapasztalatot várnak el egy 30 év alatti diplomás fiataltól. Ha a hirdetés felkeltette az érdeklődésünket, de nem felelünk meg minden elvárásnak, érdemes felvenni a kapcsolatot a hirdetővel és rákérdezni a pontos munkafeladatokra, az egyes elvárások fontosságára stb. A pályakezdőknek azt tanácsolhatjuk, hogy akkor is jelentkezzenek egy számukra szimpatikusnak tűnő állásra, ha nem felelnek meg teljes mértékben a kiírás minden feltéte­lének, hiszen a legtöbb hirdető úgysem találja meg a tökéletes jelöltet.

Végül, de nem utolsósorban, azt tekintsük át, hogy a munkaadó mit kínál jövendő munkatársának, milyen munkakörülményeket, milyen javadalmazást, előléptetési- és karrier-építési lehetőséget.

A hirdetésnek a pályázás módjáról is tájékoztatni kell az érdekelteket. Tartsuk szem előtt, hogy mit várnak el a jelölttől, mit tartalmazzon a jelentkezési csomagunk: kézzel vagy géppel írt önéletrajzot, színes vagy fekete-fehér fényképet, a diplomák és egyéb oklevelek egyszerű vagy hitelesített fénymásolatát, referenciákat stb. Figyeljünk a jelentkezés módjára is, a postai küldemény mellett e-mailen is elküldhetjük pályázatunkat. A jelentkezési határidő betartása is nagyon fontos, a késve érkező pályázatokat ugyanis legtöbbször nem veszik figyelembe.

3.2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerepvállalása

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (Nacionalna služba za zapošljavanje) az állami munkaerő-piaci politikát próbálja megvalósítani, munkaközvetítési, továbbképzési, önfoglalkozást segítő programjain keresztül. A Szolgálat gondoskodik a munkanélküliekről is, nyilvántartásba veszi őket, értesíti őket a szabad munkahelyekről és kiutalja számukra a munkanélküli segélyt. A pályakezdő fiatalok érdeklődésére a Szolgálat munkatapasztalat szerzést lehetővé tevő gyakornoki és volontőri programjai számíthatnak,32 valamint a számítógépes ismereteket fejlesztő és idegennyelv-tanulást segítő továbbképzési programok. Részletesebb információkat az érdeklődők a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.rztr.co.yu), a Poslovi újságban és a Szolgálat kirendeltségeiben kaphatnak.

3.3. A magán munkaközvetítő és munkaerő-kölcsönző ügynökségek tevékenysége

A piaci alapokon működő munkaközvetítő ügynökségek jelentősen megkönnyíthetik a pályakezdő fiatalok munkakeresését. Ezek az ügynökségek ugyanis üzleti kapcsolatban vannak a munkaadókkal és a munkát keresőkkel is. Az érdeklődő munkanélkülieknek be kell jelentkezni az ügynökség adatbázisába, emellett gyakran személyesen is elbeszélgetnek velük, esetleg személyiség-, intelligencia- és képességtesztet is ki kell tölteniük. Ha a munkaadók potenciális jelöltek után érdeklődnek, akkor az ügynökség megfelelő juttatás ellenében utánanéz, hogy az adatbázisában levő érdeklődők közül kinek a végzettsége, képességei és személyiségjegyei felelnek meg leginkább az adott munkakör elvárásainak. Az érdeklődők pedig azt vállalják fel, hogy ha az ügynökség megfelelő munkát talál nekik, akkor az első fizetésük 20-50 %–át fizetik ki a szolgáltatásért.

A munkaközvetítők szolgáltatásainak igénybevétele azért is előnyös lehet, mert az ügynökség munkatársai általában szakképzett, tapasztalt, a munkaerő-piaci helyzetet és sok cég munkaerő-biztosítási- és emberi erőforrás menedzsment módszereit ismerő szakemberek, akik karrier-terveink megfogalmazásában is segíthetnek. Személyes adataink is jobb kezekben vannak náluk, mint a teljesen személytelen internetes adatbázisoknál. Mivel az ügynökségek általában elvégzik a jelöltek előzetes szűrését és csak a legmegfelelőbb jelölteket küldik a munkaadóhoz, a cégek egyre inkább a munkaközvetítő ügynökségek segítségét kérik nem csak az adminisztratív, hanem a felsőfokú végzettséget igénylő munkák esetében is, hogy így időt és pénz takarítsanak meg.

Mivel az ügynökség szolgáltatásaiért csak akkor kell fizetni, ha megtalálták az érdeklődőnek megfelelő munkahelyet, a pályakezdőknek érdemes akár több munkaközvetítő céghez is bejelentkezni, így növelve elhelyezkedési lehetőségeiket. Szabadkán 2008 nyarán két munkaközvetítő ügynökség működik, a BBS Agencija és a Katapult, míg Újvidéken az NSBIRO021 szolgáltatásai ismertek. Szerbiában először a Srma Consulting nyújtott munkakereséséi és karrier-tervezési tanácsokat, s mivel színvonalas szolgáltatásai az egész országra kiterjednek, így érdemes lehet velük is felvenni a kapcsolatot. A munkaközvetítő ügynökségek elérhetősége a mellékletként közölt címjegyzékben található.

A munkaerő-kölcsönzés illetve az időnkénti átmeneti segítséget nyújtó ügynökségek tevékenysége Szerbiában még gyerekcipőben jár, érdemes azonban egy pár szót szólni erről a módszerről is. A főleg fizikai munkások és az adminisztratív munkaerő elhelyezkedését segítő ügynökségek foglalkoztatják a munkavállalókat, felkutatják azokat a cégeket, akiknek ideiglenesen ilyen munkásokra van szükségük, majd kiközvetítik a megfelelő dolgozókat. A dolgozók a bérüket, a munkaerő-kölcsönző ügynökségtől kapják, hiszen ott vannak munkaviszonyban. A cégek így gyorsan megfelelő szezonmunkásokhoz jutnak. Még akkor is, ha általában a piaci órabérnél magasabb összeget kell fizetniük a szolgáltatásért, legtöbbször megéri nekik, hiszen így mentesülnek a foglalkoztatással járó adminisztrációs, számviteli és bérelszámolási feladatoktól. A fejlett piacgazdaságokban már a szakképzett munkaerő kölcsönzése is egyre gyakoribb, főleg a projekt-alapú munkavégzés miatt.

3.4. Az állásbörzék és az egyetemi-főiskolai toborzás nyújtotta lehetőségek

A pályakezdő fiatalok legkönnyebben az egyetemeken, főiskolákon szervezett toborzások során találhatnak munkát. Ilyenkor ugyanis olyan munkaadókkal találkozhatnak, akik kifejezetten pályakezdő diplomás fiatalokat keresnek.

Az ilyen rendezvényeken a vállalatok bemutatják tevékenységüket, meghirdetik álláslehetőségeiket és begyűjtik az érdeklődő hallgatók önéletrajzait. A cégek így nagyon rövid idő alatt sok szakképzett fiatal munkaerőt ismerhetnek meg, akik közül nem csak az aktuális munkalehetőség ideális jelöltjét találhatják meg, de a jövőben jelentkező álláslehetőségeknél is felhasználhatják a végzősök adataiból kialakított adatbázisukat. A hallgatók pedig a konkrét álláslehetőségek megismerésén kívül a cégek képviselőivel elbeszélgetve hasznos információkat szerezhetnek a jövendő munkaadók kiválasztási módszeréről, karrier-fejlesztési lehetőségeiről, szervezeti kultúrájáról és javadalmazási rendszeréről. Érdemes előre tájékozódni, hogy mely cégek jelennek meg az állásbörzén, és annak megfelelően összeállítani pályázati csomagunkat – önéletrajzunkat és a különböző cégeknek szóló kísérőlevelet. Készüljünk fel arra is, hogy részt vegyünk egy rövid, interjú jellegű beszélgetésen.

A Vajdasági Módszertani Központ az Itthon 2000 projektum keretében egy jelentős munkaerő-piaci űrt pótolva két állásbörzét szervezett Szabadkán a vajdasági magyar pályakezdő értelmiségi fiataloknak. Ma már külön az állásbörzék szervezésére szakosodott szervezetek is működnek. Az ország legjelentősebb állásbörzéi a Carrer Days rendezvényei, amelyekre Újvidéken tavasszal szokott sor kerülni, s amelyeken a friss diplomásoknak szinte kötelező részt venniük. Bővebb információ a következő honlapon található: www.careerdays.org.yu

A fejlett piacgazdaságokban az is elterjedt gyakorlat, hogy egy-egy cég bemutatkozási lehetőséget kér a kar vezetőségétől, és a saját módszere szerint veszik fel a kapcsolatot a végzős hallgatókkal. Előadásokat tarthatnak, ösztöndíjakat vagy gyakornoki lehetőségeket biztosíthatnak a legjobb hallgatóknak, kerekasztal-beszélgetéseken vehetnek részt, szórólapokat terjeszthetnek, plakátokat függeszthetnek ki, de akár egy információs pultot is felállíthatnak, ahol közvetlenül vehetik fel a kapcsolatot az érdeklődő hallgatókkal.

A főiskolai és egyetemi toborzás körébe tartozhat az a módszer is, amikor a munkaadók az egyetemi tanároknál, tanársegédeknél érdeklődnek a tehetséges diákok felől. Érdemes tehát aktívnak lenni, lehetőség szerint a tanárainkkal is elbeszélgetni szakmai érdeklődésünkről, karrier-terveinkről, hogy aztán a megfelelő időben tudják, hogy milyen munkalehetőség érdekel bennünket.

3.5. A fejvadász ügynökségek szerepe

Nem valószínű, hogy a pályakezdő fiatalok kapcsolatba kerülnek igazi fejvadász ügynökségekkel (headhunter agency), tevékenységüket azonban hasznos lehet megismerni.
A fejvadászok kifejezetten a magas menedzseri pozíciókra vagy kiemelkedő szaktudást igénylő munkahelyekre keresnek magasan kvalifikált, többéves tapasztalattal rendelkező és kiemelkedő képességekkel rendelkező szakembereket. A fejvadászok a munkaadókkal állnak kapcsolatban, az ő érdekeiket képviselik, természetesen a jelöltek jogainak figyelembe vételével.

Pintér Zsolt magyarországi fejvadász kiemeli, hogy a fejvadászatnak csak egy fajtája van, a hirdetés nélküli, elcsábításos (executive search) felkutatás, azaz az elvadászás. A fejvadászok egy pozíció betöltésére közvetlenül keresnek megfelelő szakembereket, általában olyanokat, akiknek van munkájuk, de valamiért hajlandóak lennének váltani. Legegyszerűbben úgy tudunk a látókö­rükbe kerülni, ha megfelelő levél kísértében elküldjük önéletrajzunkat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nem nekünk keresnek munkát, csak ha esetleg megfelelünk egy munkaadó elvárásainak, akkor számíthatunk arra, hogy felveszik velünk a kapcsolatot. A fejvadászok arról is ismertek, hogy szakmai körökben diszkréten, de állandóan kutatnak a potenciális jelöltek után. Érdemes tehát mind több szakmai rendezvényen részt venni, névjegykártyát és gondolatot cserélni minél több emberrel. A fejvadászok legprofesszionálisabb módszere a direkt célcsoportos megkeresés. Ilyenkor alapos ,,nyomozómunkával” próbálják megtalálni és elcsábítani a szakma legjobbjait. Az említett szerző könyvében arra is találhatunk tanácsokat, hogy hogyan viselkedjünk, ha egy fejvadász megkeres bennünket.33 Példaként csak annyit említenénk, hogy ne is számítsunk arra, hogy megtudjuk honnan tudták meg a nevünket, vagy hogy gyorsan megtudjuk a megbízójuk nevét.

3.6. A pályakezdők elhelyezkedését segítő civil szervezetek, non-profit programok

A pályakezdő diplomás fiatalok álláskeresésében hatékony segítséget nyújtó civil szervezetek bemutatását a Hazaé®sz programmal kezdjük.

A Vajdasági Módszertani Központ keretében az Itthon 2000 projektum tapasztalati alapján működő Hazaé®sz program a vajdasági magyar diplomás fiatalok szülőföldi boldogulását, munkavállalását és esélyegyenlőségét hivatott segíteni. A program az álláskereső fiatalok és a munkalehetőségek adatbázisának folyamatos bővítése mellett különböző képzéseket kínál az érdeklődő friss diplomásoknak és egyetemistáknak, amelyekkel a munkakeresési készségeiket csiszolhatják. Emellett szakemberek nyújtanak személyre szabott pályaorientációs és álláskeresési tanácsokat az érdeklődőknek. Az internetes fórumok pedig a hasonló végzettségű és szakmai érdeklődési fiataloknak nyújtanak kapcsolatteremtési és együttműködési lehetőséget. A honlapon megtalálhatók a külföldön szerzett oklevelek honosításának felté­telei, és a pályakezdők számára érdekes munkaerő-piaci hírek, események is. A részletekről a Hazaé®sz program honlapján a www.hazaersz.eu címen tájékozódhatnak a munkát kereső fiatalok, a munkalehetőséget kínáló munkaadók és az érdeklődök.

Az Újvidéki Egyetem kötelékébe tartózó karok hallgatói bizonnyal nagy örömmel fogadják a hírt, hogy 2008. tavaszán a többi egyetem példáját követve Újvidéken is megalakult a hallgatók tanácsadását és karrier-fejlesztését segítő egyetemi központ (Centar za razvoj karijere i savetovanje studenata)34. A Központ az egyetemen tanuló hallgatóknak díjmentesen nyújt álláskeresési- és karrier-tervezési tanácsokat, segít az önéletrajz és a motivációs levél elkészítésében, felkészít a felvételi beszélgetésen való viselkedésre. Emellett különböző képzéseket szervez a munkakeresés során nélkülözhetetlen készségek fejlesztésére, tájékoztatja az érdeklődőket a szabad munkalehetőségekről, és találkozókat szervez a munkaadók képviselőivel is, ahol az érdeklődők a konkrét elvárásokon kívül a cégek üzletmentével is megismerkedhetnek. A Központ honlapjának címe: http://www.ns.ac.yu/stara/centKarijera/index.html, egyéb elérhetőségei a címjegyzékben találhatók.

Az Újvidéki Egyetem hallgatói, a Singidunum és a Megatrend magánegyetemek hallgatóival közösen részt vehetnek a Szerbiai Menedzserek Szövetségének (Srpska asociacija menadžera) gyakornoki programján (Na praksi SAM program) is. A program célja, hogy a végzős hallgatók megismerkedhessenek a vállalati gyakorlattal és munkatapasztalatot, szakmai ismeretséget szerezhessenek. Az érdeklődőknek a menedzserszövetség munkatársai­nak kell elküldeni az önéletrajzukat és munkavállalási terveiket tartalmazó kérvényt, akik a Szövetség a keretébe tartozó vállalatok között keresnek olyan munkaadót, ahol a fiatal 3 hónapon át dolgozhat volontőr alapon. Ez a program nem nyújt se fizetést, se munkaviszonyt, de értékes szakmai tapasztalat lehet, ami később egy kedvező munkalehetőség megszerzését könnyítheti meg. Részletek a következő címen olvashatók: http://www.ns.ac.yu/stara/centKarijera/docs/praksaSAM.pdf, a kérvényt pedig az év folyamán bármikor az office@sam.org.yu címre lehet küldeni.

A diákszervezeteket is gyakran megkeresik a munkaadók, végzős hallgatók vagy friss diplomás ambiciózus jelöltek után kutatva. Érdemes tehát a felvenni a kapcsolatot a vajdasági magyar diák- és ifjúsági szervezetekkel, jelentkezni a Vamadisz és a Vifó irodáiban. A diákszervezetek egyéb programjai is hasznosak lehetnek a fiataloknak. A Vajdasági Szabadegyetemen hazai és külföldi neves előadókat hallgathatnak, gyakorló szakemberekkel vehetik fel a kapcsolatot. A külföldi nyári egyetemeken való részvétel pedig a szép élmény mellett nemzetközi kapcsolatépítési lehetőséget is nyújt. A diákszervezetek aktivistái bizonyára szívesen veszik a pályakezdők érdeklődését. A programokról részleteket a http://vamadisz.extra.hu/indexhu.php?link=intro vagy www.vamadisz.org.yu illetve a www.vifo.org.yu honlapokon találhatnak.

A vajdasági magyar fiatalokat támogató szervezetek mellett az egyes karokon működő egyetemista-szervezetek, mint amilyen a közgazdasági hallgatókat tömörítő AIESEC vagy a CeMar, de a külföldi szakmai gyakorlatot biztosító IAESTE (www.ns.ac.yu/iaeste) is fontos információforrásunk lehet.

A szakmai egyesületek, mint amilyen a Jugoszláviai Magyar Mérnökök és Építészek Egyesülete (www.jummee.org.yu), az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (www.tanar.org.yu) stb. szintén a segítségünkre lehetnek a szakmai aktualitások, munkaadói elvárások feltérképezésében.

3.7. Az internetes álláskeresés előnyei és hátrányai

Az Internet használatának tömeges elterjedése az álláskeresést is jelentősen megváltoztatja, hiszen egy pályakezdő diplomás már nem kerülheti el az Internet használatát az álláskeresés során. A konkrét munkalehetőségek feltérképezése mellett a potenciális munkavállalókról való tájékozódás során is elengedhetetlen a világháló használata.

Már Szerbiában is vannak szakosodott álláskereső honlapok, internetes adatbankok, ahol az érdeklődők nem csak az aktuális munkalehetőségeket tekinthetik át, hanem be is jelentkezhetnek a munkakeresők adatbázisába, s utána automatikusan értesítik őket a végzettségüknek megfelelő szabad munkalehetőségekről. A szerbiai pályakezdőknek érdemes figyelemmel kísérni az Infostud honlap Poslovi oldalait. (www.poslovi.infostud.com), ahol amellett, hogy több ezer álláslehetőség között kereshetnek helység- és munkakör szerint, bejelentkezhetnek az adatbázisba, hasznos tanácsokat is kaphatnak az önéletrajz íráshoz vagy a felvételi beszélgetésen való viselkedéssel kapcsolatban.

A munkaközvetítő cégek honlapján is szinte mindig megtalálhatók az aktuális álláslehetőségek. Nem szabad azonban megfeledkezni maguknak a potenciális munkaadóknak (cégeknek, intézményeknek) a honlapjáról, ahol szintén gyakran van Állás, Karrier vagy Pályázat nevű rovat, amin keresztül közvetlenül jelentkezhetünk a cégben levő szabad munkahelyekre.

Az internetes álláskeresésnek sok előnye van a klasszikus, hirdetéseket böngésző módszerhez viszonyítva. Míg az újság elfogyhat, addig az Internet mindig, a nap 24 órájában hozzáférhető. Használata olcsó, s a rajta közölt információ sem avul el olyan gyorsan. Míg a hirdetések általában csak egyszer jelennek meg, addig az interneten több napon át megtalálható az adott információ. Az internetes munkakeresés gyorsabb is, hiszen pillanatok alatt felvehetjük a kapcsolatot a hirdetővel, s pályázati anyagunkat is elküldhetjük a világhálón keresztül.

Az információs technológia alkalmazása azonban sokszor a jelentkezési folyamat standardizálását jelenti. A jelentkezési lap online kitöltésénél, önéletrajzunk feltöltésénél általában előre megadott válaszlehetőségek közül választhatunk. Ilyenkor is ügyeljünk arra, hogy átgondoltan válasszunk, és ha mód van rá, küldjünk személyiségünket, terveinket tükröző kísérőlevelet. S annak is nézzünk utána, hogy vajon milyen garanciát vállalnak személyes adataink védelemében.35

3.8. A személyes kapcsolatfelvétel, illetve a kapcsolati tőke szerepe a munkakeresésében

A pályakezdő fiatalok úgy is dönthetnek, hogy sorsuk irányítását a maguk kezébe veszik, és közvetlenül keresik fel a potenciális munkaadókat. A legtöbb cég alkalmazza, ezt az ún. „nyitott ajtók politikáját”, hiszen így toborzási költségek nélkül alakíthatja a potenciális jelöltek adatbázisát. A jelölteknek ilyenkor is érdemes alaposan utánanézni a kiválasztott cégnek, pontosabban annak, hogy mi várható el tőle, és mit nyújthat számunkra szakmai, anyagi és erkölcsi téren. Önéletrajzunkat mindenképp a cég sajátosságait figyelembe vevő motivációs levél kíséretében küldjük el.

Vajdaságban is megfigyelhető az a nemzetközi viszonylatban is jól ismert folyamat, hogy a munkaadók az álláslehetőségek nagy részét (néhol akár 75-80%-át is) ismeretségi körükön keresztül töltik be. Ez bizony azt jelenti, hogy a munkalehetőséget nem is hirdetik meg, vagy csak névlegesen teszik közzé, úgy hogy az ideális jelölt személye már előre ismert. A különböző politikai pártok, érdekérvényesítési csoportosulások is kiváló állásszerzési lehetőséget kínálnak a közösségi lét e területe iránt érdeklődő fiataloknak. Bár a pályakezdők többsége ezt nem tartja igazságosnak, mégis szembe kell nézni a jelenlegi munkaerő-piaci helyzettel, és igyekezni kell mindinkább felderíteni a rejtett álláslehetőségeket is.

Azon pályakezdőknek, akik szüleik és rokonaik révén nem számíthatnak kapcsolatokra, érdemes már egyetemista éveik alatt gondosan építeni kapcsolati tőkéjüket. Minél több szaktekintély, gyakorló szakember, vállalati vezető, cégtulajdonos ismer minket és karrier-terveinket, annál valószínűbb, hogy egy jó munkalehetőség kapcsán valakinek eszébe jutunk.

A tudományos munka iránt érdeklődő fiataloknak kiváló tapasztalatszerzési és kapcsolatépítési lehetőséget jelenthetnek a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium programjai, ösztöndíjai és az évente megrendezésre kerülő Vajdasági Magyar Tudományos Diákkonferencia (VMTDK). Az Újvidéki Egyetem legtöbb karáról a tanárok tutori (pártfogói) feladatokat is vállalnak, és igyekeznek a jövendő tudósokat és kiemelkedő szakembereket bevezetni a tudományos életbe. Az érdeklődők a Kollégium honlapján, a www.felkol.org.rs címen tájékozódhatnak.

Az értelmiségi fiatalok legegyszerűbb kapcsolatépítési módja a különböző szakmai egyesületekbe, a pályakezdők munkavállalást segítő non-profit szervezetek programjaiba való bekapcsolódás. Érdemes alaposabban megismerkedni a fentebb ismertetett szervezetek munkájával, programjaikkal. Legyünk aktívak, és ne feledjük, hogy leginkább kérdéseinkkel, ötleteinkkel, önkéntes munkánkkal hívhatjuk fel magunkra a figyelmet.

A különböző szakmai kiállítások, vásárok, tanácskozások, egyéb rendezvények is nagyszerű ismerkedési lehetőséget kínálnak, itt ugyanis könnyen szóba elegyedhetünk a különböző cégek képviselőivel. Sokszor érdekes szakmai újdonságokról is értesülhetünk a rendezvény keretében sorra kerülő előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken.

Bátorításként hadd ismertessek egy személyes példát. 2005 őszén ellátogattam a budapesti Personal Hungary elnevezésű szakkiállításra. Ez a nemzetközi rendezvény az emberi erőforrás menedzsmenttel (HR) foglalkozó szakemberek egyik fontos fóruma, ahol sok magyarországi és nemzetközi cég mutatkozik be, megismerhetők a különböző HR tevékenységekre szakosodott cégek, s neves gyakorlati szakemberek számolnak be munkájukról, tapasztalataikról. Egy egyszerű, de szerencsés kapcsolatfelvétel nem csak egy értékes nyári szakmai gyakorlatot hozott egy nemzetközi HR tanácsadó cég budapesti irodájában, de egy most is gyümölcsöző munkakapcsolatot sikerült kialakítanom egy neves magyarországi HR szaktekintéllyel. Az együttműködésből több tudományos cikk, nemzetközi közös publikáció és konferencia-részvétel született. Természetesen ez a szerencsén kívül a nem kevés önkéntes munkának is köszönhető, de három év távlatából biztosan állíthatom, hogy mindenképp megérte és nagyon sokat köszönhetek tutoromnak.

A szaktekintélyekkel, potenciális támogatókkal való kapcsolatfelvétel egyik lehetséges módja a tájékozódó beszélgetés. A fiataloknak még jól áll, ha többet szeretnének megtudni az egyes szakterületekről. A tapasztalt szakemberek általában örülnek a fiatalok érdeklődésének, nemritkán segíteni is hajlandóak az érdeklődő, ambiciózus fiataloknak. Fontos kihangsúlyozni, hogy a tájékozódó beszélgetés célja nem az, hogy azonnal álláshoz jussunk, hanem, hogy szakmai látókörünket és kapcsolatrendszerünket bővítsük.

A tájékozódó beszélgetést is jól elő kell készíteni. Telefonon vagy e-mailben keressük meg az illetőt, mutatkozzunk be, mondjuk el, hogy hol és mit tanulunk, valamint azt, hogy szeretnénk többet megtudni a szakterületéről, hivatásunk jelenéről, jövőjéről és a pályakezdőkkel szembeni munkaadói elvárásokról. Emeljük ki, hogy nem állást keresünk, hanem egy fontos döntés előtt szeretnénk tájékozódni. Biztosítsuk az illetőt arról is, hogy fél óránál nem raboljuk tovább az idejét.

Majd gondoljuk ki, hogy mit is szeretnénk kérdezni, mi érdekel bennünket. Pintér Zsolt fejvadász szerint, többek között a következő kérdéseket célszerű feltenni:36

– Hogy került ebbe a munkakörbe?

– Mit szeret a leginkább a munkájában?

– Mit szeret legkevésbé a munkájában?

– Hogy néz ki egy tipikus munkanapja?

– Hány órát dolgozik naponta?

– Milyen tudásra és készségekre van szükség ebben a munkakörben?

– Milyen típusú emberek tudják ezt a munkát jól végezni?

– Milyenek az elhelyezkedési perspektívák ezen a szakterületen?

A találkozás során figyeljünk beszélgetőtársunkra. Nyugodtan kérdezünk rá arra, ami felkeltette az érdeklődésünket, figyeljük meg lelkesedéssel beszél-e munkájáról, milyen a munkakörnyezete stb. Végezetül köszönjük meg a beszélgetést, s viszonzásként ajánljuk fel szolgálatainkat. Ha egyelőre nem is tudjuk viszonozni a szívességet, küldjünk egy köszönőlevelet, amiben elmondjuk, hogy menyire hasznos volt számunkra a beszélgetés, és ha bármiben tudunk, szívesen segítünk. Ne felejtsük el feltüntetni elérhetőségeinket sem.

Használjuk ki a tanulmányaink nyújtotta lehetőségeket is. Vállaljunk el minél több szemináriumi munkát, beszámolót. Összeállításuk során nem csak érdekes és aktuális szakmai információkhoz juthatunk, de egy picit betekinthetünk a szerbiai vállalati gyakorlatba is. A beszámolóhoz szükséges adatok gyűjtése kapcsán bizonyára könnyebben bejutunk egy cégbe, mintha munkát keresnénk. Emeljük ki, hogy az adatokat megfelelőn kezeljük és csak a beadandó munka céljára használjuk fel. A vállalatban vagy intézményben tett látogatásunk során próbáljunk minél több dolgozóval elbeszélgetni, tájékozódó formális vagy spontán tájékozódó beszélgetést folytatni. Azt is felajánlhatjuk, hogy megmutatjuk a munka kéziratát, hogy lássák jól értelmeztük-e a kapott adatokat. A beszámoló elkészülte után mindenképp köszönjük meg, hogy fogadtak bennünket, és mellékeljük az elkészült munkát is. Így nem csak udvariasságunkról teszünk tanúbizonyságot, de tudásunkat is bizonyíthatjuk, és ha nem is személyesen, de munkánk által bekerülhetünk a cég falai közé.

Ha idejekorán figyelmet fordítunk a kapcsolatépítésre, diplomázásunkig remélhetően olyan sok ismerősünk lesz, hogy érdemes lehet listát készíteni róluk, nehogy később valakiről megfeledkezzünk. A megismert szakemberek neve és elérhetősége mellett azt is jelöljük meg, hogy hol, melyik cégben, milyen munkakörben dolgoznak, hol és hogy ismertük meg őket, mire hívták fel a figyelmünket stb. Minden egyéb, a későbbi kapcsolatépítésben fontos információt is érdemes lejegyezni.

A kapcsolatépítés egyik fontos eszköze a megfelelő névjegykártya is. Már diplomázásunk előtt érdemes lehet színvonalas névjegykártyát készíttetnünk. Ez ugyanis nem csak a beszélgetőpartnereink rólunk kialakult első benyomását emeli, de a kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen adatok forrása is. Nevünk és elérhetőségünk mellett tüntessük fel azt is, hogy hol és mit tanulnunk.

Újdonsült ismerőseinkkel ápoljuk a kapcsolatot. Ha a kialakult viszony engedélyezi, 2-3 havonta jelentkezzünk nekik, számoljunk be tanulmányaink előrehaladásáról, karrier-terveink és szakmai érdeklődésünk alakulásáról. Ha erre a rendszeres jelentkezésre nincs mód, évente egyszer-kétszer az ünnepek kapcsán jelentkezzünk. Az ünnepi jókívánság mellett azonban emlékeztessük az illetőt, hogy honnan ismerjük egymást, röviden számoljuk be sorsunk alakulásáról és kérdezzünk rá arra is, hogy nála milyen újdonság van, jelenleg mivel foglalkozik, találkozhatnánk-e a közeljövőben.

A diplomázásunk közeledtével, vagy közvetlenül utána minden ismerősüket tájékoztassuk az örömteli eseményről, küldjük el aktualizált önéletrajzunkat és emlékeztessük őket, hogy milyen területen szeretnénk elhelyezkedni. Kérjük meg őket, hogy ha számunkra megfelelő álláslehetőségről hallanak, értesítenek bennünket. Ha az állásvadászat rögtön nem jár sikerrel, kérjünk engedélyt arra, hogy bizonyos időközönként (pl. havonta) felhívjuk őket, s a fejleményekről, esetleges szabad álláslehetőségekről érdeklődjünk. Ha komoly, megbízható, ambiciózus fiatalnak ismertek meg bennünket, remélhetjük, hogy bátran ajánlanak majd bennünket a saját vállalatukban, vagy ismerőseiknél megüresedett megfelelő munkahelyre.

3.9. A munkakeresési stratégia kidolgozása

Mint az élet többi területén, a munkakeresés során is ahhoz, hogy megvalósíthassuk álmainkat, fontos, hogy reális és pontos célokat tűzzünk magunk elé, és részletes akciótervet dolgozzunk ki a szükséges lépések megtételéhez.

Mielőtt nekifogunk az álláslehetőségek felkutatásához, pontosítsuk, hogy hol és milyen munkakörben szeretnénk dolgozni, majd határozzuk meg, hogy mennyi időt és energiát tudunk a munkakeresésre szánni. A hatékony munkakeresés ugyanis nem kis befektetést követel tőlünk.

A saját munkakeresési stratégiánk kidolgozását megkönnyíthetik az alábbi kérdésekre adott válaszok:

1. Milyen munkakörben szeretnék dolgozni?

2. Milyen más munkát vagyok hajlandó elvállalni?

3. Melyik településen szeretnék dolgozni?

4. Mely más településeken vagyok hajlandó munkát vállalni?

5. Magántulajdonban levő cégben, vagy állami intézményben szeretnék dolgozni?

6. Mennyire fontos, hogy mielőbb elhelyezkedjek?

7. Hajlandó vagyok-e végzettségemnél alacsonyabb szintű munkát is elvállalni?

8. Milyen szintű javadalmazással lennék megelégedve?

9. Mekkora az a legkisebb összeg, amiért még hajlandó lennék elvállalni egy munkát?

10. Milyen munkakeresési forrás áll a rendelkezésemre?

11. Mely munkakeresési forrást tartom a leghatékonyabbnak az adott helyzetben?

12. Mely ismerőseim segíthetnek a munkakeresés során?

A kérdésekre adott válaszaink jelentősen meghatározzák munkakeresési stratégiánkat, vagyis azt, hogy frontális munkakeresési akcióba kezdünk, vagy célzottan keressük a szakmai érdeklődésünknek megfelelő munkalehetőséget.

Azok a friss diplomások, akiknek fontos, hogy szakmai érdeklődésüknek megfelelő munkát találjanak, és kihívást jelentő munkakört töltsenek be egy vonzó szervezeti kultúrával rendelkező cégben, a célzott álláskeresés javasolt. Nekik már tanulmányaik alatt célszerű bővíteni ismeretségi körüket, szemináriumi- és egyéb munkák kapcsán felkeresni azokat a cégeket, amelyek szóba jöhetnek, majd nyári gyakorlatot vállalni. Diplomázásuk után fontos mozgósítani a kapcsolati tőkéjüket, de így is lehet, hogy nem tudnak azonnal álmuknak megfelelő munkát találni. Ebben az esetben gyakornokként vagy volontőrként kerülhetnek be az áhított cég falai közé. Igyekezetüknek, munkához való hozzáállásuknak és a jövendő munkatársakkal kialakított formális és informális kapcsolattól függ, hogy felkínálják-e nekik a maradás, a hivatalos munkaviszony lehetőségét.

Azon pályakezdőknek, akiknek az a legfontosabb, hogy mihamarabb végzettségüknek megfelelő munkát találjanak (akár alacsonyabb bérért, vagy egy másik településen) érdemes frontális munkakeresési akciót indítani, minden lehetséges forrást felhasználni a munkalehetőség felkutatása érdekében. A hirdetések, a munkaközvetítő ügynökségek és non-profit szervezetek programjaiba való bekapcsolódás mellett, célszerű jelentkezni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál és az internetes álláskereső portálokon. Sőt, közvetlenül is felvehetik a kapcsolatot a lehetséges munkaadókkal, és megfelelő motivációs levél kíséretében önéletrajzukat minél több céghez elküldhetik. Ilyen esetben azonban várható, hogy rövid időn belül több lehetséges munkaadóval kerülnek kapcsolatba. Ha önéletrajzuk felkelti a munkaadók érdeklődését, rövid időn belül több felvételi beszélgetésen kell majd részt venniük, s remélhetőleg az első rostáló interjút további beszélgetések, esetleg tesztírás, majd próbamunka követi.

Nagyon fontos, hogy ilyenkor se veszítsük el az események fonalát, ne keverjük össze, hogy hol mit mondtunk el magunkról, mit kérdeztek tőlünk, vagy mit ajánlottak nekünk, pontosan milyen munkáról, mekkora juttatásról volt szó stb. Ezért a munkakeresési lépéseinket is célszerű nyilvántartani. A következő adatokat érdemes tárolni minden megpályázott munkalehetőségről:

– A potenciális munkaadó cég vagy intézmény neve, elérhetősége, tevékenysége.

– A megpályázott munkakör megnevezése, esetleg azonosító száma.

– Információforrásunk – ebbe a rovatba azt tüntessük fel, hogy honnan értesültünk a szabad munkahelyről. Célszerű lehet a hirdetés eredeti szövegét is megőrizni.

– A munkaadó kapcsolattartó személye – a későbbi gördülékeny kommunikációhoz fontos megjegyezni a kapcsolattartó személy nevét, beosztását és pontos elérhetőségét.

– Pályázati anyagunk – tartsuk nyilván, hogy pontosan mit, mikor és hogyan küldtünk el. Az egyes pályázatokra elküldött önéletrajzokat, motivációs leveleket, referenciákat érdemes megőrizni, hogy később a felvételi beszélgetés előtt áttekinthessük, hogy mit is tud már rólunk munkaadó.

– A munkakörrel kapcsolatos elvárások – ide az elvárt végzettség, nyelvtudás és egyéb készségek adatai, valamint az esetleges munkavégzés helye, munkaidő-beosztás stb. kerülhet.

– A karrierlehetőség, juttatások rovatba a munkaadó által felkínált továbbképzési és előléptetési lehetőségeket, valamint a munkáért járó alapfizetés és ösztönzőbér nagyságát, valamit a különböző juttatásokat tüntessük fel.

– Történések – mindenképp jegyezzük fel, hogy mikor milyen kiválasztási eljárásban vettünk részt, mikor voltunk rostáló interjún, felvételi beszélgetésen, tesztíráson stb. Érdemes lejegyezni személyes benyomásainkat, valamint azt is, hogy miről volt szó, miről született megállapodás, milyen további lépések várhatóak, mikor és hogyan kell újra jelentkeznünk stb.

– Döntés – ebbe a rovatba írhatjuk be, ha megkaptuk a megpályázott munkahelyet. Ha esetleg elutasítottak bennünket, akkor célszerű nyilvántartani az elutasítás okát is, hogy később tanulhassunk az esetleges hibánkból.