8. Munkavállalás az Európai Unióban

Az Európai Unió (EU) ez a hatalmas, 27 tagállamot magába foglaló nemzetek fölötti integráció 496 millió lakost tömörít egybe 4 millió km2 területről. Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása a négy közösségi jog egyike147, tehát az EU működésének egyik alappillére. Az EU tagállamaiban minden állampolgár az adott ország polgáraival azonos feltételekkel, vagyis munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát, vagy alapíthat vállalkozást. 

Az EU gazdasági versenyképességének növelése és az egyes régiók közötti különbségek csökkentése során a foglalkoztatási problémák kezelése fontos szerepet kap. A foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika intézkedései központi helyet foglalnak el az ún. lisszaboni stratégiában is, amely a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó uniós politikákat foglalja közös keretbe. Az európai foglalkoztatási stratégia az aktív munkaerő-piaci politikán alapul, célja, hogy több és jobb munkahelyet teremtsenek, egyenlő esélyeket biztosítva minden munkavállalónak. Az EU külön hangsúlyt helyez a munkanélküliek átképzésére, és arra törekszik, hogy minden polgára megszerezhesse azokat a képességeket, amelyek segítségével könnyebben boldogulhat a tudásalapú társadalom változó világában. Az Unió jelentős összegeket fordít az emberi erőforrások fejlesztésére. A Szociális Alap 2007 és 2013 között 77 milliárd eurót költhet egyebek mellett a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozására, a foglalkoztatáshoz való hozzáférés bővítésére, a megkülönböztetés elleni küzdelemre, a fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítésére, az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésére és a hátrányos helyzetű régiók intézményi kapacitásának bővítésére.148

A munkaerő-piaci nyitás, a növekvő külföldi munkatapasztalat-szerzési és részképzési programok jelentősen gazdagítják az Uniós állampolgárságú fiatal pályakezdők munkavállalási lehetőségeit. Ez azonban jelentősen megnehezítheti az európai munkaadók és a HR szakemberek munkaerő-biztosítási feladatait. A tagállamokban szerzett végzettségek megnevezése, valamint a bizonyítványok, oklevelek formája, tartalma és a hozzájuk kapcsolódó szakmai, gyakorlati tudás ugyanis országonként eltérő. Az Európai Parlament annak érdekében, hogy elősegítse képesítési rendszerek, bizonyítványok, szaktudások és  kompetenciák átláthatóságát, valamint a tagállamok közötti munkavállalási és tanulmányi célú mobilitást, 2005. január 1-től bevezette az Europass keretrendszert.

Az ún. Europass portfólió egy személyi dokumentumcsomag, amelyet az állampolgárok önkéntes alapon használhatnak az Európai Unióban végzettségeik, oktatásban és képzésben szerzett szaktudásuk alapján, készségeik bemutatására, munkavállalás esetén a munkaadók tájékoztatására. A portfólió elemei a munkavállaló által kitöltött Europass önéletrajz és nyelvi útlevél, valamint az egyén számára kiállított Europass oklevélmelléklet, bizonyítvány-kiegészítő és mobilitási igazolvány. Az Europass dokumentumok összeállításához magyar nyelvű útmutatót a www.europass.hu címen találhatunk.

Az Europass önéletrajz célja, ahogy azt az önéletrajzírásról szóló fejezetben röviden ismertettük, hogy egy sablon használatával megkönnyítse a pályázók CV írását. Az egységes formanyomtatvány a megszokott önéletrajzi formátumot követi. A következő pontokból áll: személyes adatok, betölteni kívánt munkakör, foglalkozási terület, szakmai tapasztalat, tanulmányok, nyelvtudás, egyéni készségek és kompetenciák, további információk (pl. referenciák), mellékletek.

Az Europass nyelvi útlevél egy, a gyakorlati nyelvtudást rögzítő, önértékelési dokumentum, amiben a megszokottnál sokkal részletesebben tüntethető fel, mind az iskolában, mind pedig az iskolán kívül szerzett nyelvtudás. A nyelvi útlevélben dokumentálhatók a megszerzett nyelvvizsgák, de mivel nem vizsgához kötött, így bármikor egyszerűen frissíthető az aktuális nyelvtudásnak megfelelően. Az Europass nyelvi útlevél lehetőséget ad arra, hogy szövegértés, beszéd és írás kategóriákban bemutassuk használható nyelvtudásunkat egy, az Unióban egységes értékelési rendszer alapján. Az Europass nyelvi útlevél nyelvtudás szintjei:

a) alapszintű felhasználó (A1, A2),

b) önálló felhasználó (B1, B2),

c) mesterfokú felhasználó (C1, C2).

Az Europass oklevélmelléklet által a munkaadók és továbbképző intézmények ismerhetik meg alaposabban a külföldön megszerzett szakképzettséget s így remélhetőleg könnyebben is fogadják el azt. Az Europass oklevélmelléklet tájékoztat az adott tagállam felsőoktatási rendszerében bekövetkezett változásokról, és azoknak a hallgatók kompetenciáit érintő hatásáról is. Az oklevélmelléklet nem helyettesíti az eredeti oklevelet, és nem is jelenti a végzettség automatikus elismerését. Az Europass oklevélmellékletet az eredeti diplomát kiadó felsőoktatási intézmény bocsátja ki. Az Europass oklevélmelléklet olyan információkkal szolgál a pályázó végzettségéről, amelyek a diplomában nem kerülnek kifejezésre. Ezek a következők:

a) Megszerzett készségek és kompetenciák,

b) Végzettség szintje és vizsgaeredmények,

c) Felvételi követelmények, valamint a továbbtanulás lehetséges következő szintje,

d) A kibocsátó ország felsőoktatási rendszere.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő eligazodást nyújt a szakképesítések között, hiszen segítségével a munkaadók és továbbképző intézmények jobban megismerik a külföldön megszerzett szakképesítést. Az Europass bizonyítvány-kiegészítő tájékoztatja a munkáltatót a szakképzési rendszerben bekövetkező változásokról, és azok kompetenciákat érintő hatásáról. Ahogy az oklevél-melléklet, úgy az Europass bizonyítvány-kiegészítő sem helyettesíti az eredeti bizonyítványt, és nem jelenti a végzettség automatikus elismerését. Az Europass bizonyítvány-kiegészítő olyan információkkal szolgál a pályázó szakképesítéséről, amelyek az eredeti bizonyítványban nem kerülnek kifejezésre:

a) Az adott képzésbe való belépési követelmények,

b) Megszerzett készségek és kompetenciák,

c) Az adott ország osztályzási skálája,

d) Továbbtanulás lehetséges következő szintje. 

Az Europass mobilitási igazolvány az európai országok valamelyikében folytatott szakmai gyakorlatok, tanulmányok vagy önkéntes munka során megszerzett készségek és kompetenciák jegyzéke. Szakmai gyakorlat esetében lehetőség nyílik az elvégzett munkafeladatokat, az ellátott tevékenységeket és az ezeken keresztül elsajátított többlettudást, készségeket és kompetenciákat is részletesen bemutatni az igazolványban. Amennyiben tanulmányi célú volt a kiutazás, akkor az elvégzett kurzusok és azok eredménye dokumentálható.

Az Europass portfólió elemeinek bemutatása után kiemelnénk, hogy az Európai Bizottság új képesítési keretrendszert dolgozott ki, annak érdekében, hogy megkönnyítse a munkavállalást és az egész életen át tartó tanulást. A rendszer lényege, hogy nem a megszerzett iskolai okleveleik és diplomáik, hanem a tudásuk és képességeik alapján osztályozza a munkavállalókat.  A nyolcfokú skála azt mutatja meg, hogy egy európai állampolgár a szakmai tudása, tapasztalata, nyelvtudása és egyéb kompetenciái alapján éppen hol tart a fejlődésben. A skálán kapott fokozat alapján bármelyik tagállamban könnyedén megállapítható lesz, hogy az illető milyen munka elvégzésére képes, illetve milyen iskolai képzésbe vagy átképzésbe tud bekapcsolódni. Az Unió új referenciarendszere segítségével EU–szerte azonnal azonosíthatóvá válik majd, milyen képesítési szintet jelentenek a különböző tagállamokban kiadott közép- és felsőfokú oklevelek. Az EU célja, hogy a tagállamok nemzeti képesítési rendszereiket 2010-re hangolják át az európai keretrendszerhez. A tervek szerint 2012-től minden európai felsőoktatási intézmény olyan okleveleket bocsát majd ki, amelyek feltüntetik, hogy az adott végzettség az európai képesítési keretrendszer mely referenciaszintjének felel meg.149

Az Európai Unióban történő munkavállalás sajátosságairól, a munkalehetőségekről, életkörülményekről és munkafeltételekről az érdeklődök bővebb tájékoztatást találhatnak az EU hivatalos munkaügyi szervezetének az EURES – Európai Foglalkoztatási Szolgálatnak a honlapján. Az 1993-ban létrehozott európai állásközvetítő rendszer (EURoropean Employment Services) célja a munkaerő közvetítése az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. Az EURES adatbázis nem európai szinten működtetett, hanem a nemzeti adatbázisokat összekötő, azokhoz hozzáférést biztosító rendszer. Az EURES hálózatában Európa-szerte jelenleg több, mint 700 tanácsadó dolgozik, akik napi kapcsolatban vannak az álláskeresőkkel és a munkáltatókkal egész Európában, annak érdekében, hogy olyan szolgáltatást nyújtsanak, amely mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, ugyanakkor minden olyan polgár számára hasznos, aki ki szeretné használni a személyek szabad áramlásának elve által nyújtotta lehetőségeket.150

Szerbia jövendő EU csatlakozását követően valószínűleg hasonló helyzetbe kerül, mint a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagok. Az Uniós bővítésekkel kapcsolatban merült fel először, hogy az integráción belül a munkavállalás jogát korlátozni kell, mivel az újonnan csatlakozott országokból érkező sok új munkavállaló jelentős munkaerő-piaci zavarokat okozhat egyes országokban. Ennek kiküszöbölésére alkották meg a következő 2+3+2 éves rendszert, amely lehetőséget ad az EU régebbi tagjainak és az Európai Gazdasági térség tagjai­nak (EU+Norvégia, Izland, Liechtenstein), hogy korlátozásokat vezessenek be az újonnan csatlakozott tagállamok munkavállalóival szemben. Az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban tehát, nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák.

Így például, a magyar állampolgárok előtt három régi tagállam – Svédország, Írország és az Egyesült Királyság – már a csatlakozás napjától kezdődően megnyitotta munkaerőpiacát. Ezekben az országokban 2004. május elseje óta munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyar állampolgárok. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban az új tagországok munkát vállaló állampolgárainak statisztikai megfontolások és az ellenőrizhetőség érdekében a munkába állást követő 30 napon belül regisztráltatniuk kell magukat az illetékes belügyminisztériumi hivatalnál. Ausztriában azonban a munkavállalás továbbra is csak munkavállalási engedély birtokában lehetséges.151